Már-már örökzöld témának számít a munkáltatókat és munkavállalókat egyaránt érintő költségtérítések adózási és számviteli kérdésköre. Az egyik legizgalmasabb terület a munkába járáshoz és a kiküldetéshez kapcsolódó utazási és étkezési költségek megtérítésének lehetősége, illetve kötelezettsége.
A felek nem mindig azonos módon értelmezik a jogszabályi előírásokat: a munkavállalók sokszor úgy gondolják, hogy a munkáltató köteles megtéríteni minden olyan utazási költséget, amelyet ők szeretnének. Különösen igaz ez a gépjármű-költségtérítésekre és a különböző tömegközlekedési eszközök (hajó, vonat, autóbusz, repülő, hév stb.) igénybevétele kapcsán felmerült kiadásokra. A munkáltatók ezt másképpen gondolják. Ők a lehető legolcsóbb finanszírozást szeretnék választani, lehetőleg adómentesen vagy a legkisebb adóterheléssel járó módon. A nézőpontok tehát ütköznek.
Hosszú évek óta vitaalapot képez az is, hogy kettős lakcím vagy lakcímnélküliség esetén (albérletnél igen gyakori, pedig a lakcímlétesítés törvényi előírás!) a munkáltató milyen utazási távolságra vonatkozó költségeket köteles téríteni. Nagyon sok munkavállaló „körutakat” is szeretne finanszíroztatni, amelyekre különféle indokokat talál ki (nagymama ellátása, képzelt élettársnál lakás stb.).
Hasonló feszültségek tapasztalhatók a bel- és a külföldi kiküldetések kapcsán is. Az egyik fő gond itt is az utazási költség. Hiába tudja a munkavállaló az általános szabályokat, ha nem ismeri a jogállásához tapadó különleges előírásokat (lásd államháztartási szféra). A tömegközlekedési eszközök többfélék, továbbá ugyanazon típusú jármú (pl. vonat, hajó, repülő) esetén is eltérő komfortfokozatok léteznek. Természetesen a munkavállalók a legmagasabb komfortfokozaton szeretnének utazni. Vajon köteles-e ezt a munkáltató megtéríteni? Differenciálhat-e a munkavállalók között? Céges vagy saját tulajdonú gépjárművet használhatnak?
A kiküldetés kapcsán felmerülő szállásköltség finanszírozása sem egyszerű. Magánlakás vagy ötcsillagos szálloda dukál? Netán a kettő között valamelyik? Na és a szabadidős programok? Az étkezést már említeni is csak óvatosan lehet? Számlás térítés? Mekkora összegben? Napidíj? Hogyan adózik? Megannyi kérdés.
Kiadványunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A téma feldolgozása a kapcsolódó jogszabályok összegyűjtésével kezdődik, majd bemutatom a megértéshez szükséges jogszabályi definíciókat, hiszen az elszámolások, a térítési kötelezettségek és az adózási kérdések kapcsán itt van a legtöbb vita és félreértés (munkába járás, kiküldetés, életvitelszerű tartózkodás stb.).
Ezt követően részletes végig vesszük a munkába járással, a bel- és külföldi kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítési lehetőségeket és kötelezettségeket, valamint az egyes térítésekhez kapcsolódó adózási (bizonylatolási, elszámolási) és számviteli elszámolásokat is.
Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szeretné elkerülni az adóbírságokat és a bírósági eljárásokat.
